Hogyan csökkentheted az ökológiai lábnyomodat?

Tízből nyolc ember komoly veszélynek tekinti a klímaváltozást. Friss kutatási eredmények alapján tudjuk, hogy az élelmiszeripar és mezőgazdaság kb. 25%-ban felelős az üvegházhatású gázok kialakulásáért és a közlekedés mellett a legnagyobb széndioxid kibocsátó. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha az élelmiszeripar ekkora környezetterhelő, akkor az étrendünk és az életmódunk felelős-e és ha igen, milyen mértékben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért? Fogyasztási szokásainkkal tehetünk-e azért, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat?

A legmagasabb ökológiai lábnyommal rendelkező élelmiszerek miatt évente 13,7 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalens üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az élelmiszer ellátási láncon keresztül. Földünk 119 országának fogyasztási szokásait megvizsgálva kutatók arra az eredményre jutottak, hogy környezetvédelmi szempontokból a húsalapanyagok, a marhahús és más állati eredetű élelmiszerek termelése és előállítása a legkárosabb.

Például a már említett marhahús 1 kg -jának előállítása és feldolgozása kb. 60 kg CO2 ekvivalens üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, míg a a bárány és a birka hús majdnem feleannyi, kb. 24 kg kibocsátással jár. Ezzel szemben azonos mennyiségű kukorica, paradicsom vagy pl. alma termelésre során kevesebb mint 1 kg üvegházhatású gáz keletkezik.

Átlagosan azt mondhatjuk hogy a növényi alapú élelmiszerek előállítása során keletkező üvegházhatású gáz kibocsátás 10-50x alacsonyabb mint az állati eredetű élelmiszerek esetében.

Az ellátási lánc részei

Az egyes élelmiszerek előállításának környezetterhelő hatása az ellátási lánc elemeinek vizsgálata során mérhető meg. Az ellátási-kibocsátási lánc 7 részből áll:

1. Felhasznált földterület
2. Gazdálkodás
3. Állatok etetése/takarmányozása
4. Feldolgozás
5. Csomagolás
6. Szállítás
7. Kiskereskedelmi lánc

A vizsgált eredmények alapján az összes élelmiszer esetében a földhasználat és a gazdálkodás szakaszban képződik az üvegházhatású gázok 80%-a. Például a marhahús esetében 3 kulcsfontosságú tényező járul hozzá az ökológiai lábnyom keletkezéséhez. Az állatok etetéséhez és takarmányozásához szükséges földterület felhasználás (takarmány termelés), a földterületek legelővé alakítása, valamint a szarvasmarhák táplálkozása során felszabaduló metán kibocsátása. A legnagyobb marhahús termelő országban, USA-ban a marhahústermelés az összes állattenyésztéssel kapcsolatos földhasználat 40%-át teszi ki.

A spektrum másik végén a szállítás áll, azonban az ellátási láncnak ezen szakasza csak körülbelül 10%-ot tesz ki. A marhahús esetében például a szállítás miatt keletkező üvegházhatású gázok aránya kevesebb mint a teljes kibocsátás 0,5% -a. A gyakran mantrázott “vegyél hazait” szlogen sajnos ebben az esetben kevéssé járul hozzá jelentősen az üvegházhatást okozó gázok csökkenéséhez.

Ha tehát szeretnél tenni a bolygónkért a legegyszerűbb megoldás ha csökkented a húsfogyasztásodat, és amikor csak tudsz válassz valamilyen növényi alternatívát.

Na de hogyan? A flexitariánus étrend

Az EAT-LANCET bizottság 16 ország 37 szakértőjét gyűjti össze táplálkozástudomány, mezőgazdaság, ökológia, politológia, környezetvédelem, fenntarthatóság területeiről. A bizottság két éven át térképezte fel az élelmiszerek az egészség és környezet kapcsolatát és az egészséges táplálkozás és a fenntartható élelmiszer előállítás globális céljait. Arra jutottak, hogy jelenleg olyan mértékben állítjuk elő, szállítjuk, fogyasztjuk és pazaroljuk az élelmiszereket, ami mind az emberek mind a bolygó számára veszteséges és káros és a túltermelés és túlfogyasztás növekedése miatt egyre romló helyzetet teremt. A tendenciát azonban még meg tudjuk fordítani.

Az emberiség és a bolygónk egészségének érdekében kidolgoztak egy új flexitariánus megközelítést, amely zöldségekből és gyümölcsökből, teljes kiőrlésű gabonákból, hüvelyesekből, olajos magvakból, és telítetlen zsírokból áll. Az étrend magában foglal jó minőségű húsféléket is, tejterméket, cukrot, de olyan mennyiségben amely jóval kevesebb mint amit jelenleg a fejlett országokban fogyasztanak.

Hogyan áll össze ez az étrend?

Az EAT-LANCET bizottság által kidolgozott flexitáriánus étrend egy átlagos felnőtt számára az alábbi összetevők felhasználását javasolja:

• Gyümölcsök és zöldségek (550 g naponta)
• Teljes kiőrlésű gabonák (230 g naponta)
• Tej és tejtermékek, sajt (250 g naponta)
• Növényi alapú fehérjeforrások (lencse, borsó és babfélék, olajos magvak és szója (100 g naponta)
• Állati eredetű fehérje források: hal (28 g/nap), csirke (25 g/nap), vörös hús (14 g/nap)
• Tojás (heti 1,5 db)
• Kis mennyiségű zsiradék (napi 50 g), és cukor (napi maximum 30 g)

Ez egy radikális, ugyanakkor megvalósítható lépés lenne, amely jelentősen lassíthatja a mezőgazdasági földterületek további bővítését ami által pedig csökkenhet a termelés során felhasznált édesvíz mennyisége valamint a nitrogén és a foszfor felhasználása is. A mezőgazdasági területek ilyen módú szabályozása kritikus jelentőségű lenne a szárazföldi és vízi erőforrásaink védelme érdekében.

Mit tehetnek az élelmiszeripari cégek?

Mivel élelmiszer fogyasztásunk növekvő mértékben előre elkészített élelmiszerekből áll ezért az élelmiszer ipari cégek sokat tehetnek a fenntarthatóság és az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében. Fogyasztási szokásainkat és trendeket követve olyan új termékekkel állhatnak elő, amelyek előállítása környezetbarátabb, zöldebb. Például növelhetik a növényi alapanyagok mennyiségét, javíthatják az egyes húspótló élelmiszerek gyártási technológiáját, ezáltal növelhetik a kedvet a környezettudatosabb táplálkozás elősegítésére.

Fontos lenne továbbá ha a termékeken nem csak az összetevőket és az energiatartalmat tüntetnék fel, hanem az előállítás környezetterhelő hatását, édesvíz igényét és szén-dioxid vagy azzal egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátás mértékét is. Egy ilyen szempontrendszer segítene a vásárlóknak a tudatosabb választásban és talán új trendeket is építene.

Hosszú távon az élelmiszer iparnak törekednie kell a arra, hogy a szén-dioxid kibocsátását nullára csökkentse (vagy ellensúlyozza) ez azonban még a “jövő zenéje”, a legfontosabb továbbra is a vásárlók akarata.

Forrásjegyzék

• www.nature.org/greenliving/carboncalculator/
• http://css.umich.edu/factsheets/carbon-footprint-factsheet/
• https://ourworldindata.org/food-choice-vs-eating-local/
• https://dietitianconnection.com/news/clinical/healthy-food-without-ruining-the-planet/
• https://theconversation.com/how-to-feed-a-growing-population-healthy-food-without-ruining-the-planet-108994/